Gyászképek

Képgalériák

Angyalok gyertyák idézetek virágok

VAJON KIK LESZNEK AZOK, AKIK MAJD EMLÉKEZNEK RÁM?

AKIK KÖNNYCSEPPET EJTENEK A NEVEM HALLATÁN?

AKIK NEM FELEDNEK MAJD. . . ,

MERT ÉN OLYAN EMBER VOLTAM, -

AKIT SZERETTEK MÍG ÉLTEM,

ÉS SZERETNEK ÍGY HOLTAN. . .

És én itt maradtam, nekem még itt van dolgom,

De arcod, mosolyod, én a szívemben hordom.

Szeretlek, és szeretni is foglak, ameddig csak élek.

Ha azt akarom itt légy velem, a csillagokra nézek.

A csillagokat nézve, mást én már nem kívánhatok,

Csak annyit, légy boldog ott ahol én nem járhatok.

S néha nézz le ránk, kiket itt kellett hagynod,

Szeress minket, vigyázz ránk, mást már nem is kell adnod.

Emlékezz rám, mikor fúj a szél,

Emlékezz mikor minden véget ér.

Nézz rám, fogd meg a kezem,

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.

Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem,

Születtem ,,,,, éltem halálomig.

De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.

Óh, Istenem! Hogy írjam le, amit érzek,

hogy írjam le, hogy hamvadó szívemben

ezer sebbõl vérzek,

távozásod felfogni nem lehet,

csak hullatjuk Érted

a vonásainkat torzító, fájó könnyeket.

Messze távol, egy szelíd kis csillag ragyog,

oda csábítottak el a fények, az angyalok.

Kereső

Belépés

Linkek

Oldalak

0.017 mp