Gyertyák virágokkal idézetek.




Van egy út, melynek kapuját õrzi a bánat,
Könnyû ide belépni, de nincs kijárat.
Csak a szél hangja töri meg a temetõ csendjét,
Fejembe bekúszik egy borús emlék.
Te voltál az életem, az álmom
Te voltál minden boldogságom
Amíg élek, örökké szeretlek,
Hiányzol nagyon, soha nem feledlek





Ha fejfád mellett ég a gyertya,
Látjuk benne arcod,
Odaföntrõl-messzeségbõl,
Karod felénk nyújtod.
Vigyázol ránk most is,tudjuk,
Ugyanúgy mint régen,
Drága jó ÉDESAPÁNK
sosem feledünk téged!





Nem kérem, hogy ne fájjon, ha valaki elment,
A változás az mindig új könnyeket serkent.
De tudd, hogy mi változik, el nem tûnik végleg,
Emlékezz és õk sem felejtenek téged!
Nézz néha az égre, s a felhõkön túl lássad,
hogy VOLTAK, VANNAK, LESZNEK, akik Rád vigyáznak!





Drága Édesapánk, bár még szólhatnál,
szívem szakad meg, hogy itthagytál.
Miért van az, hogy aki elment, nem jön vissza többé?
Egy emlék marad csupán, de az élni fog örökké.





















































































