lap tetejére

 


 


 

 

Gyertyák virágok idézetek.

 Nem halott õ 
Tudhatnád már, 
Csak magasan száll, oly magasan, 
Ahol a madár se jár. 
Ha szereted, töröld meg szemed, 
Enyhítsd bánatod-bánatát, 
A hited többet ér neki, 
És örül, ha remélni lát. 
 
 
 
 
 
Nézem a holdat,
És neki suttogom el a bánatom,
Velem együtt zokog az éj is,
Csillagok ezrein rezeg a fájdalom.
Magamba zárom a téged hívó szavakat,
Hisz hozzád már úgysem érnek el,
Imaként suttogom az éjbe a neved,
De csak az ágak közt táncoló szél kapja fel.
Ha most a szemembe nézhetnél,
Láthatnád, hogy könnyezem,
De láthatnád azt is, hogy a könnyfátyol mögött,
Még mindig ragyog bennük a szerelem...
 
 
 
 
 
Itt vagyok hozzád közel,
De hangom még sem hallod.
Elmentél oda, túlra át,
Hol nem érnek utol a sóhajok.
Síremléked boltívén
Némán gubbaszt egy fekete madár.
Velem együtt gyászolja azt, hogy nem vagy,
Hogy veled kihunyt egy fénysugár.
Lehajtom fejem fejfádra,
Szemembõl az emlékezés könnye csorog,
Szívembe szúrnak emlék szilánkok,
Jéggé dermednek fenn a csillagok...
 
 
 
 
 
Rég már, hogy örök álom zárta le szemed,
könnyek között emlegetjük a Te drága neved.
Elmentél tõlünk egy végtelen útra,
melyrõl csak visszanézni lehet, visszajönni soha.
Hazafelé nem építettek utat, de ha mégis lenne irány,
mely otthonod felé mutat, ugye hazajönnél!
Visszahozna a szeretet, és letörölnéd, az
Érted hulló könnyeket.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Kereső
Belépés
Oldalak
0.019 mp