lap tetejére

 


 


 

 

Gyertyák virágok idézetek

Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek,
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett,
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.
 
Elmentél tõlem, kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el,
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.
 
Heinrich Heine
 
 
 
 
 
 
"Most becsukom a szemem, a csodára várva,
Majd kinyújtom a kezem, az ég felé tárva,
Most nem akarok mást, csak sírni-és sírni,
Majd köddé válni, eltûnni, mert ezt nem lehet kíbírni."
 
 
 
 
 
 
 
Hiányzol.
Az életembõl, 
a vonuló felhõk futásából,
az ébredõ nap elsõ sugaraiból.
Hiányzol a tárgyakból,
amelyeket megérintek,
hiányzik a tükrömbõl az arcod.
(...)
Nehéz csönd nyomja szívemet.
 
 
 
 
 
 
Csöndben merengve bámulok elõre,
megállt az élet, megállt egy idõre.
Bárhol is kereslek, nem látlak sehol,
felkavartad lelkem, szívem már gyászol.
Szemembõl könnycsepp halkan csordogál,
nincsen már másom, csak emlék, mit itt hagytál.
 
 
 
 
 
 
 
Lehunyom szemem - megidézlek.
Érzem éteri jelenléted,
kezem a kezedben, mint régen.
Tenyered, ujjad rezdülése
Skarlát Betûként beleégve
örökre lelkembe, vérembe -
agyamba még egyre lüktetnek
 
hiányzol, soha nem feledlek,
- nélküled csak torzó életem!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Kereső
Belépés
Oldalak
0.012 mp