Gyászképek

Képgalériák

Gyertyák virágok versek.

Elmentél. . . És most sivár a kisszoba.

Minden mozdulatlanságba merevült,

A helyed üres, néma és kihûlt.

Agyam lemintázott és magába zárt.

Így maradsz meg - amíg élek - énnekem.

Most már mindig jönnöd kell velem,

Mert hordalak magamban nappal és éjjel!

S ha széthullok majd porrá, röggé,

Te ott leszel velem mindörökké!

A temetõben ezer gyertya lángol,

Sír a szél, mert kit szerettél, távol,

De õk Téged megtalálnak bárhol.

Csönd van, nyugodt a szél,

S halkan a füledbe súgja:

Akit szerettél, benned él!

Várok rád de tudom nem jössz vissza soha.

Nehéz föld alatt ágyaztak neked.

Alszol mozdulatlan.

Hiába zümmög a szél.

Hiába fütyülnek a rigók

Hiába csalogat a napfény.

Két kezem összeteszemS a jó Istent úgy kérem,

Akit szívem nagyon szeret,Adja vissza nekem..

Megtanultam éjeken át,remegni,és félni,

én Istenem,jó Istenem,nélküle nem tudok már élni.

Térden állva fohászkodom,fordulj felém Istenem,

add vissza,nekem mert nélküle szenvedés az életem!!

"Ülj le egy percre, s gyújts egy gyertyát,

Gondolj most arra, ki fentrõl vigyáz rád.

A halállal a létnek nem szakad vége,

Emlékezz Rá, s veled marad örökre."

Kereső

Belépés

Linkek

Oldalak

0.012 mp