lap tetejére

 


 


 

 

Virágok gyertyák versek angyalok

 
„Tehát vége...
Sosem láthatlak többé...
Sosem ölelhetlek többé...
Sosem foghatom a kezedet többé...
Sosem símogathatom meg az arcodat többé...
Egyvalamit tehetek: szerethetlek örökkön-örökké.”
 
 
 
 
Valaki elment, akit szerettem. Valaki volt a mindenem. 
Búcsú nélkül itt hagyott. Utána csak üresség maradott. 
Láttam õt nevetni, boldogan. Hallottam a legszebb szavakat, 
Amiket ember csak mondhatott, De elment, s a szívem megfagyott. 
Valaki meghalt, akit szerettem. Valaki magával vitte mindenem.
 
 
 
 
 
Ma sírva keltem fel, éreztem a jelenléted.
Mintha élnél s próbára tennél.
Szeretlek-e még téged.
Álom volt most már tudom.
Még kell egy kis idõ míg megszokom,
Nem akkor vagyok veled, mikor én akarom.
S mikor eljön a reggel, jön vele a bánat s fájdalom,
Hiányzol SZERETLEK nagyon!
 
 
 
 
 
Tudod ugye, bennem élsz!
Mindig itt leszel,
A szívem átölel,
Amíg élem az életem! 
Te mindig elkísérsz,
És mindig bennem élsz,
Mindig itt élsz majd velem! 
 
 
 
 
 
Visszaadom tested,pihenj hát kedves,
Álmodd azt a csendben,
hogy szép volt ez a világ.
Érzem ,hogy itt vagy  még most is velem,
bennem élsz tovább,míg dobog a szívem!
 
 
 
 
 
 
Te vagy a Nap, mely lenyugszik este, 
Te vagy a Hold, az éjszaka teste, 
Te vagy a csillag, mely szemembe ragyog, 
Te voltál az Élet, nélküled én sem vagyok. 
Elvitted tõlem a Napot, a Holdat és minden csillagot, 
Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. 
Nélkülük én megvagyok, de Nélküled meghalok! 
 
 
 
 
 
Mint tomboló vihar lesújtott a halál,
Bánatos szívünk gyógyírt úgysem talál.
Szeretõ, gondos szívedet nem pótolja senki.
Fáradt testednek, drága poraidnak,
A Jó Isten adjon örök nyugodalmat!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

 

Kereső
Belépés
Oldalak
0.014 mp