Virágok gyertyák





Akit szeretünk miért hagy itt?
Istenem Miért megy el?
Hisz õ is csak Tebenned hitt
Mondd akkor mért’ vitted el?





Emlékszel mit mondtam? bárhova is megyek
nem hagylak el sohasem...
töröld meg a szemed, súgok valamit neked:
Szeretlek a síron túl is kedvesem!





Életünknek egén fénylõ csillag voltál,
Itthagytál bennünket, még csak nem is szóltál,
Most, hogy már kialudt az az áldott fényed,
Pótolhatatlan lesz a Te drága lényed.





Várok rád de tudom nem jössz vissza soha.
Nehéz föld alatt ágyaztak neked.
Alszol mozdulatlan.
Hiába zümmög a szél.
Hiába fütyülnek a rigók
Hiába csalogat a napfény.





"Ülj le egy percre, s gyújts egy gyertyát,
Gondolj most arra, ki fentrõl vigyáz rád.
A halállal a létnek nem szakad vége,
Emlékezz Rá, s veled marad örökre."





Sírhatnékom van amikor eszembe jut,a szeles éj, amelyen elaludt
S valahányszor hörögve sír a szél,
Mindig azt gondolom, hogy õ beszél.










































