lap tetejére

 


 


 

 

Angyalok gyertyák virágok.

Eljöttem hozzád, itt vagyok újra Veled,
nem kulcsolhatom többé kezembe kezed.
Az utad tovább csillagösvényen járod,
fényévnyi távolok már a Te világod.
 
Mécseseknek lángja táncot jár a szélben,
sárgult avar zizzenve kíséri léptem,
virágok kavargó, fanyar illata száll,
eltûnt álmaink sírkõ vigyázza már.
 
 
 
 
 
Megállunk sírodnál csendesen,
Tudjuk, hogy odalenn már
Nem fáj semmi sem.
Könnycsepp gördül arcunkon,
Mert hiányzol nagyon.
Nyugodj csendesen,
Legyen békés álmod!
Találj odafenn örök boldogságot!
 
 
 
 
 
A szeretet, ami itt fenn a legnagyobb kincs,
Ott lenn az emberek szívében nincs.
Az Úr is szomorú lett, hisz õ már rég tudta,
A szeretet a boldogság egyetlen egy kulcsa.
Megbízta hát az ég összes angyalát,
Hozzanak szeretetet és boldog lesz a világ.
Azóta itt vannak köztünk az angyalok,
Vigyázzák a léptünk, szemükben Fény ragyog.
Ha Te is egy kis melegséget érzel a szívedben,
Tudd, hogy egy angyal van ott a közeledben.
Õ lopta a szívedbe a napsugár melegét,
Lábad elé szórja a csillagok fényét!
 
 
 
 
 
"Kimondanám, de nem lehet.
Néma az út, kihalt a táj.
Beszélnék, de nem tudok.
Fúj a szél és poros a szám.
Elmondanám, ha engednéd,
hogy néma az út és kihalt a táj.
Kiáltanám, ha kérdenéd,
hogy minden üres és fáj!"
 
 
 
 
 
 
"Bár csak a kezembe tehetnéd kezed
Ujjaiddal ismét szorítanál
Vállamra hajtanád fejed
S ölelnélek ismét féltõn át
Nézném szemed tekintetét
Melyben látnám a megnyugvást
Hogy karom közt Téged nem érhet
Semmi baj hiszen féltõn vigyázok Rád
Emlékek kérlek hagyjátok hogy
Lelkem a lelkével szálljon
Zúgó szélben szép reménnyel
Egyszer még karomba zárhatom tán"
 
 
 
 
 
"Gondolok rád akkor is, mikor nem beszélek rólad.  
Ott vagy minden nevetésben, a szeretõ ölelésben.  
Ott vagy minden hallgatásban, a néma kiáltásban.  
Mikor fákon csiripelnek a madarak jelezvén,  
hogy ezzel is újra itt a tavasz.  
Ott vagy a nyíló virágokban, a reggeli napsugárban,  
A hajnali ébredésben, az éjszakai csendben.  
Ott vagy minden rezzenésben, az érintésben,  
A viharban hajladozó fákban, minden percben és órában.  
Itt vagy velünk, tudom. . . , érzem,  
Bár a szemem nem lát téged! "
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

Kereső
Belépés
Oldalak
0.004 mp