lap tetejére

 


 


 

 

Virágok gyertyák

 
Nem ég már benned a szeretet lángja,
belül kihalt az érzelmek fáklyája,
de mi könnyeinkkel mindig eljövünk,
szeretetünkkel Rád emlékezünk!
 
 
 
 
 
 
Visszaadom tested,pihenj hát kedves,
Álmodd azt a csendben,
hogy szép volt ez a világ.
Érzem ,hogy itt vagy  még most is velem,
bennem élsz tovább,míg dobog a szívem!
 
 
 
 
 
 
 
Ó, hinnem kell, hogy lelked mégis él, 
E földi kíntól mentesülten, fénylõn, 
Mi vagyunk csak, kiket siratni kell, 
Kik itt maradtunk fájdalomban élõn 
Tenélküled!
 
 
 
 
 
 
Te vagy a Nap, mely lenyugszik este, 
Te vagy a Hold, az éjszaka teste, 
Te vagy a csillag, mely szemembe ragyog, 
Te voltál az Élet, nélküled én sem vagyok. 
Elvitted tõlem a Napot, a Holdat és minden csillagot, 
Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. 
Nélkülük én megvagyok, de Nélküled meghalok! 
 
 
 
 
 
Mint tomboló vihar lesújtott a halál,
Bánatos szívünk gyógyírt úgysem talál.
Szeretõ, gondos szívedet nem pótolja senki.
Fáradt testednek, drága poraidnak,
A Jó Isten adjon örök nyugodalmat!
 
 
 
 
 
 
"Ez a legnagyobb fájdalom,
mi engem érhet,
ISTENEM! Segítsd õt,
csak erre kérlek!
Légy vele, óvd, vigasztald,
öleld át helyettem!
ISTENEM! TE tudod, hogy mennyire szeretem!!!!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

Kereső
Belépés
Oldalak
0.008 mp